Fali dísztányér pár - Zenélő parasztok és bográcsozó parasztok. Öntöttvas, Dernő (szlovákul: Drnava község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában. ), 1860 körül. Korának megfelelő sérülésekkel. Az 1855-ös párizsi világkiállításon a vasgyár ezüstérmet kapott. A 19. század egyik legjelentősebb vasöntödéje. "A bányászat, a vasgyártás, a vaskő- és szénfuvarozás, a szénégetés megélhetést biztosított a környék lakosságának. A gömöri vasútvonal felépítése után a vasgyár messze került a közlekedési útvonalaktól, és fokozatosan elveszítette versenyképességét. A 19. század 80-as éveitől hanyatlásnak indult. A vasgyártás akadozott A gyárat 1913-15-ben felszámolták. 1918-ban az Andrássy-leszármazott Széchenyi Aladár eladta az üzemet berendezésével együtt az azt korában is bérlő Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Részvénytársaságnak. A bánya 1915-ig az utóbbi kezén maradt, majd a Vasércbányák (Zelezorudné bane) nevű állami vállalat tulajdonába került s véglegesen 1965-66-ban állt le." Forrás: Móser Zoltán: Gömör ködben, fényben. 2009. Pair of wall plates - Peasants playing music and peasants cooking. Cast iron, Dernő, cca. 1860
